Arzén a rizsben! - A barna vagy a fehér tartalmaz többet?

 

Igen, a rizs tartalmazhat arzént, mivel a növény a növekedése során a talajból és a vízből felszívja ezt az elemet. Az arzén természetesen előfordulhat a talajban és a vízben, különösen olyan területeken, ahol a víz magas arzéntartalmú vagy ipari szennyeződés történt.

Mennyire veszélyes?

A rizsben található arzén hosszú távon egészségkárosító lehet, ha nagy mennyiségben fogyasztjuk. A szervetlen arzén fogyasztása összefüggésbe hozható bizonyos daganatos megbetegedésekkel, szív- és érrendszeri problémákkal, valamint fejlődési rendellenességekkel.

A barna rizsben több arzén van, mint a fehér rizsben.

Miért?

A barna rizs teljes kiőrlésű, ami azt jelenti, hogy a rizsszem külső rétege (korpa és csíra) érintetlen marad. Az arzén főként ebben a külső rétegben halmozódik fel, ezért a barna rizs általában több arzént tartalmaz, mint a fehér rizs, amelyet hántolnak és finomítanak, eltávolítva ezt a külső réteget.

Az arzéntartalom a rizsben függ a termőhelytől, a fajtától és a termesztési körülményektől. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) mérései alapján átlagosan a következő arzéntartalmak jellemzőek száraz állapotú rizsre:

• Barna rizs: kb. 0,15–0,30 mg/kg (150–300 µg/kg) szervetlen arzén
• Fehér rizs (hántolt rizs): kb. 0,05–0,15 mg/kg (50–150 µg/kg) szervetlen arzén

Mi az az Arzén?

Az arzén (As) egy természetben előforduló félfém (metalloid), amely megtalálható a földkéregben, a vízben, a levegőben és egyes élelmiszerekben. Bár természetes elem, bizonyos formái mérgezőek lehetnek az emberi szervezetre.

Az arzén két fő típusa:

1. Szervetlen arzén – Ez a mérgezőbb forma, amely főként a talajban és a vízben található, és így bejuthat az élelmiszerekbe is (például rizsbe, tengeri herkentyűkbe). Hosszú távú fogyasztása súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet.
2. Szerves arzén – Kevésbé mérgező, főként tengeri élőlényekben (pl. halak, kagylók) található, és a szervezet viszonylag gyorsan kiüríti.

Hol található az arzén?

• Ivóvízben – Különösen problémás lehet bizonyos területeken, például Bangladesben, Indiában, Kínában vagy az USA egyes részein.
• Élelmiszerekben – A rizs és rizsalapú termékek gyakran tartalmaznak arzént, mert a rizs a növekedése során felszívja a vizet, amelyben arzén lehet.
• Ipari szennyeződésekben – Az arzént egyes ipari folyamatok során is kibocsátják, például bányászat vagy növényvédő szerek gyártása közben.

Milyen egészségügyi hatásai lehetnek?

Hosszú távú, nagy mennyiségű szervetlen arzénbevitel esetén az alábbi kockázatok merülhetnek fel:

• Daganatos megbetegedések (tüdő-, bőr- és hólyagrák)
• Szív- és érrendszeri betegségek
• Idegrendszeri problémák
• Bőrproblémák (sötét foltok, megvastagodott bőr)

Mekkora mennyiségű arzén okoz mérgezést?

Az arzénmérgezés mértéke függ attól, hogy egyszerre vagy hosszú távon fogyasztjuk-e, illetve hogy szervetlen vagy szerves arzénról van szó.

1. Akut mérgezés (rövid távon, nagy dózisban)

   • Halálos dózis: kb. 100-300 mg szervetlen arzén egyetlen alkalommal elfogyasztva halálos lehet egy felnőtt számára.
   • Tünetek: hányás, hasmenés, erős hasi fájdalom, izomgörcsök, alacsony vérnyomás, szívritmuszavarok és végül sokkos állapot.

2. Kronikus mérgezés (hosszú távon, kis dózisokban)

   • Biztonságos határérték: Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint nincs teljesen biztonságos szintje a szervetlen arzén fogyasztásának, de az ajánlott határértékek:
     • Ivóvízben: WHO ajánlása szerint max. 10 µg/L (mikrogramm per liter)
     • Élelmiszerekben: Az EU-ban például fehér rizsben max. 0,10 mg/kg, barna rizsben 0,20 mg/kg szervetlen arzén engedélyezett.
   • Hosszú távú hatások: daganatos betegségek, szívproblémák, idegrendszeri károsodás, bőrbetegségek.

Halmozódik az arzén a szervezetben?

Igen, a szervetlen arzén részben felhalmozódhat, különösen a hajban, körmökben és a bőrben, mivel a szervezet nehezebben bontja le.

• A bevitt arzén kb. 70%-a ürül ki a vizelettel 1-2 napon belül, ha az expozíció megszűnik.
• A maradék hosszabb ideig a szervezetben maradhat, és rendszeres bevitel esetén felhalmozódhat, növelve a hosszú távú egészségügyi kockázatokat.

Hogyan lehet eltávolítani az arzént a szervezetből?

1. Természetes kiválasztás

   • A vese segítségével a vizelettel távozik a szervezetből.
   • Fontos a megfelelő folyadékbevitel, hogy segítsd a méregtelenítést.

2. Táplálkozás és méregtelenítés

   • Kéntartalmú ételek (pl. fokhagyma, hagyma, brokkoli, tojás) segíthetnek az arzén kiválasztásában.
   • Antioxidánsok (C-vitamin, szelén) támogathatják a méregtelenítő folyamatokat.
   • Vasban és cinkben gazdag ételek csökkenthetik az arzén felszívódását a szervezetben.
     

3. Orvosi kezelés súlyos mérgezés esetén

   • Akut arzénmérgezés esetén kelátképző terápiát (például dimercaprol vagy DMSA) alkalmaznak, hogy megkössék az arzént és gyorsítsák a kiürülését.

Hogyan csökkenthető az arzéntartalom a rizsben?

1. Alapos mosás – Főzés előtt érdemes többször átmosni a rizst, ami csökkentheti az arzén mennyiségét.
2. Főzés sok vízben – Ha a rizst bő vízben főzöd (pl. 6:1 arányban vízhez képest), majd leöntöd a vizet, jelentősen csökkenthető az arzéntartalom.
3. Basmati vagy jázmin rizs választása – Ezek általában kevesebb arzént tartalmaznak, mint például a barna rizs vagy az USA déli államaiból származó rizsfajták.
4. Változatos gabonafogyasztás – A rizs mellett más gabonák (pl. quinoa, köles, bulgur, hajdina) fogyasztása segíthet csökkenteni az arzénbevitel kockázatát.

Más növények is felszívják az arzént a talajból? 

Igen, más növények is képesek felszívni az arzént a talajból, de a rizs különösen hajlamos erre.

Miért a rizs szív fel több arzént?

• A rizs vízigényes növény, és gyakran elárasztott földeken termesztik. Az arzén könnyen oldódik vízben, így a rizsnövény gyökerei nagy mennyiségben szívják fel.
• Más növényeknél a talajban lévő arzén kevésbé elérhető, mert az oxigéndús talajban jobban megkötődik az ásványokhoz.

Más növények is felvesznek arzént, de kisebb mértékben:

1. Zöld leveles zöldségek (pl. spenót, káposzta, saláta)

   • Felszívhatnak arzént, de általában alacsonyabb mennyiségben, mert a talaj oxigéndúsabb.

2. Gabona- és hüvelyes növények (pl. búza, árpa, zab, kukorica, bab, lencse)

   • Ezek is tartalmazhatnak arzént, de jelentősen kevesebbet, mint a rizs.

3. Gyökérzöldségek (pl. répa, cékla, burgonya)

   • A talaj arzéntartalmától függően kisebb mennyiségben felhalmozhatják.

4. Diófélék és gyümölcsök (pl. alma, szőlő, dió)

   • Alma és szőlő esetében az arzén egyes növényvédő szerek miatt jelenhet meg.

Mit lehet tenni?

• Változatos étrend → Ne egyél kizárólag rizst vagy egyetlen növénycsoportot.
• Ellenőrzött termőhelyekről származó élelmiszerek → Bio vagy szabályozott termesztésű növények előnyösek lehetnek.
• Megfelelő vízminőség → Az öntözésre használt víz arzéntartalma is befolyásolja a növények szennyezettségét.

Tehát nem csak a rizs, de az összes növény felvehet arzént, csak a rizs esetében a felszívás hatékonyabb, ezért ott jelent nagyobb egészségügyi kockázatot. 

Segíthetnek az algák az arzén szervezetből történő kivezetésében? 

Igen, bizonyos algák segíthetnek az arzén eltávolításában a szervezetből, mivel tartalmaznak olyan összetevőket, amelyek megkötik a nehézfémeket és elősegítik a méregtelenítést.

Mely algák lehetnek hatékonyak az arzén ellen?

1. Chlorella 🌱

   • Az egyik legismertebb méregtelenítő alga.
   • Nagy mennyiségben tartalmaz klorofillt, amely elősegíti a nehézfémek (pl. arzén, ólom, higany) eltávolítását.
   • Kelátképző tulajdonsága van, vagyis képes megkötni a mérgező anyagokat és segíteni azok kiürítését a szervezetből.

2. Spirulina 🌿

   • Antioxidánsokban gazdag, és támogathatja a máj méregtelenítő folyamatait.
   • Bár nem annyira hatékony arzénmegkötő, mint a chlorella, segíthet a szervezet természetes méregtelenítésében.

3. Hiziki és Wakame tengeri algák 🌊

   • Magas ásványianyag-tartalmuk miatt támogathatják a szervezet méregtelenítő funkcióit.
   • Bizonyos algafajták jódot is tartalmaznak, ami segíthet a pajzsmirigy működésének optimalizálásában, így hozzájárulhat a nehézfémek eltávolításához.

Hogyan működnek ezek az algák?

• Kelátképző hatás: Az algák egyes összetevői (például a chlorella sejtfala) képesek megkötni a nehézfémeket és a mérgező anyagokat, amelyek ezután a széklettel vagy a vizelettel ürülnek ki.
• Antioxidáns védelem: Az arzén oxidatív stresszt okozhat a sejtekben, az algák antioxidánsai pedig segítenek semlegesíteni ezt a hatást.
• Tápanyagpótlás: Az algák vitaminokat (B12, C-vitamin) és ásványi anyagokat (cink, szelén) is tartalmaznak, amelyek elősegíthetik a méregtelenítést.

Hogyan fogyaszd őket?

• Chlorella tabletta vagy por (napi 2-5 g ajánlott méregtelenítéshez).
• Spirulina por vagy kapszula (napi 3-6 g ajánlott).
• Tengeri algák ételekben (például miso levesben vagy salátában).

Fontos megjegyzés

• Ha arzén- vagy más nehézfémszennyezés gyanúja merül fel, orvosi vizsgálat szükséges.
• A kelátképző hatás miatt az algák szedését érdemes fokozatosan kezdeni, hogy ne terhelje meg hirtelen a szervezetet.
• Mindig megbízható forrásból származó algákat válassz, mert egyes termékek szennyezettek lehetnek.

Tehát igen, a chlorella és részben a spirulina képes segíteni az arzén eltávolításában, de nem csodaszer – fontos a megfelelő étrend és folyadékbevitel is. 

További információkat az algákról itt olvashatsz:  Kelp, Spirulina, Chlorella

Az itt megosztott információk több megbízható forrásból származnak, főként az alábbi szervezetek és kutatások alapján:

Hivatalos szervezetek és jelentések:

1. WHO (Egészségügyi Világszervezet)

   • Ivóvízben megengedett arzénhatárérték: 10 µg/L
   • Hosszú távú arzénbevitel egészségügyi kockázatai
   • WHO hivatalos jelentések

2. FDA (Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság)

   • Arzéntartalom rizsben és rizsalapú termékekben
   • Rizsfőzési módszerek az arzéntartalom csökkentésére
   • FDA jelentések

3. EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság)

   • Élelmiszerekben található szervetlen arzén kockázatelemzése
   • Ajánlott határértékek élelmiszerekre és ivóvízre
   • EFSA tanulmányok

4. USGS (Amerikai Földtani Szolgálat)

   • Arzén természetes előfordulása talajban és vízben
   • USGS jelentések

5. Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC - International Agency for Research on Cancer)

   • Az arzén 1. osztályú rákkeltő anyagnak minősítése
   • IARC hivatalos honlap

Tudományos kutatások és publikációk:

• Smith et al. (2000): Arsenic in drinking water and its health effects – A krónikus arzénbevitel hatásai.
• Meharg et al. (2009): Arsenic in rice – Mechanisms of uptake and mitigation strategies – Rizs arzéntartalma és csökkentési lehetőségei.
• Raab et al. (2009): Arsenic content in different rice varieties – Rizsfajták közötti különbségek az arzéntartalom tekintetében.
• Mondal & Polya (2008): Rice and arsenic exposure in South Asia – Dél-ázsiai rizs arzénszennyezésének problémái.

Nyilatkozat:

Ez a bejegyzés kizárólag tájékoztató jellegű, nem helyettesíti az orvosi vagy dietetikus tanácsadást. Kérdés esetén konzultálj szakképzett szakemberrel!

A jelen blogon található tartalmak kizárólag információ tájékoztató és oktatási célokat szolgálnak. Az itt közölt tartalmak saját tapasztalataimon, kutatásaimon és nyilvánosan elérhető szakirodalmi forrásokon alapul, és nem minősül egészségügyinek, dietetikai vagy orvosi tanácsadásnak.

 Jogi nyilatkozat: A weboldalon található cikkek, receptek, szövegek és képek szerzői jogi védelem alatt állnak. Ezeket kizárólag az eredeti URL megjelölésével lehet közösségi oldalakon megosztani. A tartalmak engedély nélküli másolása, módosítása vagy máshol történő közzététele tilos. Minden jog fenntartva. A cikkekben szereplő képek forrása vagy saját fotó (© megjelölés), vagy a Leonardo.ai által generált kép. A szerzői jogok megsértése jogi következményeket vonhat maga után. Amennyiben engedélyt szeretnél kérni a tartalmak felhasználására, kérlek, vedd fel velünk a kapcsolatot a flexiveganbalance@gmail.com címen.