Valóban igaz a hír, hogy a teljes kiőrlésű lisztek és termékek károsabbak akár veszélyesebbek, mint a fehér lisztes termékek?

 

A teljes kiőrlésű gabonák és lisztek fogyasztásával kapcsolatban felmerült aggodalmak, miszerint a vegyszerek a maghéjban koncentrálódnak és rákot okozhatnak, nem teljesen alaptalanok, de a helyzet ennél összetettebb.

Nincs tudományosan alátámasztott bizonyíték arra, hogy a teljes kiőrlésű gabonák általában több káros anyagot tartalmaznának, mint a finomított (fehér) liszt. Az elmélet, miszerint a növényvédőszer-maradványok vagy mikotoxinok nagyobb arányban lehetnek jelen a teljes kiőrlésű lisztekben, abból ered, hogy ezek az anyagok főként a gabonaszem külső rétegeiben halmozódhatnak fel. Azonban:

1. Élelmiszer-biztonsági szabályozás: A hatóságok, például az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), rendszeresen ellenőrzik a gabonafélék növényvédőszer-maradvány- és mikotoxin-tartalmát, és csak az előírt határértékeken belüli termékek kerülhetnek forgalomba.

2. Egészségügyi előnyök: Tudományos kutatások kimutatták, hogy a teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása összefügg a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és bizonyos daganatos betegségek alacsonyabb kockázatával. Ezek a pozitív hatások felülmúlják az esetleges növényvédőszer-maradványokkal kapcsolatos elméleti aggályokat.

3. Hiányzó összehasonlító tanulmányok: Nincsenek széles körben elfogadott tudományos vizsgálatok, amelyek egyértelműen kimutatnák, hogy a teljes kiőrlésű lisztek jelentősen több káros anyagot tartalmaznak, mint a finomított lisztek.

Ha valaki aggódik a növényvédőszer-maradványok miatt, érdemes biogazdálkodásból származó gabonatermékeket választani, függetlenül attól, hogy teljes kiőrlésű vagy finomított lisztről van szó!

 

Vegyszerek és maghéj:

A gabonafélék termesztése során alkalmazott növényvédő szerek maradványai előfordulhatnak a gabonaszem külső rétegeiben. Mivel a teljes kiőrlésű liszt tartalmazza a maghéjat is, elméletileg nagyobb eséllyel tartalmazhat ilyen maradványokat. Azonban az élelmiszer-biztonsági előírások szigorúan szabályozzák a megengedett növényvédőszer-maradványok szintjét, és a forgalomba kerülő termékek rendszeres ellenőrzésen esnek át.

Rákkeltő hatás:

Jelenleg nincs meggyőző tudományos bizonyíték arra, hogy a teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása közvetlenül növelné a rák kockázatát a növényvédőszer-maradványok miatt. Sőt, számos tanulmány kimutatta, hogy a teljes kiőrlésű gabonák rendszeres fogyasztása csökkentheti bizonyos krónikus betegségek, például a szív- és érrendszeri betegségek és bizonyos ráktípusok kockázatát, köszönhetően magas rost-, vitamin- és ásványianyag-tartalmuknak.

Az alábbiakban néhány jelentős kutatást említek:

1. Szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkenése:

   • Tanulmány címe: "Whole-Grain Intake and Cardiovascular Disease: A Meta-Analysis"
   • Szerzők: Kelly M. Reynolds, et al.
   • Megjelenés éve: 2016
   • Forrás: The American Journal of Clinical Nutrition
   • Eredmények: Ez a meta-analízis azt találta, hogy a teljes kiőrlésű gabonák magasabb bevitele összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkenésével.

2. 2-es típusú cukorbetegség kockázatának csökkenése:

   • Tanulmány címe: "Whole Grain Consumption and Risk of Type 2 Diabetes: A Meta-Analysis of Cohort Studies"
   • Szerzők: Qi Sun, et al.
   • Megjelenés éve: 2010
   • Forrás: European Journal of Epidemiology
   • Eredmények: Ez a meta-analízis kimutatta, hogy a teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása összefügg a 2-es típusú cukorbetegség kockázatának csökkenésével.

3. Vastagbélrák kockázatának csökkenése:

   • Tanulmány címe: "Dietary Fibre, Whole Grains, and Risk of Colorectal Cancer: Systematic Review and Dose-Response Meta-Analysis of Prospective Studies"
   • Szerzők: Dagfinn Aune, et al.
   • Megjelenés éve: 2011
   • Forrás: BMJ (British Medical Journal)
   • Eredmények: A kutatás szerint a teljes kiőrlésű gabonák és a magas rosttartalmú ételek fogyasztása csökkentheti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.

Ezek a tanulmányok alátámasztják, hogy a teljes kiőrlésű gabonák rendszeres fogyasztása kedvező hatással lehet az egészségre, és csökkentheti bizonyos krónikus betegségek kockázatát.

 

Ajánlások:

• Biotermékek választása: Ha aggódsz a növényvédőszer-maradványok miatt, választhatsz biogazdálkodásból származó teljes kiőrlésű termékeket, mivel ezek termesztése során szigorúbb szabályok vonatkoznak a vegyszerek használatára.

• Változatos étrend: A kiegyensúlyozott és változatos étrend segíthet minimalizálni az esetleges káros anyagok bevitelét és maximalizálni a tápanyagok hasznosulását.

A teljes kiőrlésű gabonák és lisztek fogyasztása számos egészségügyi előnnyel jár, és a jelenlegi tudományos ismeretek alapján nem indokolt azok kerülése a növényvédőszer-maradványok miatti aggodalmakból kifolyólag.

Igaz az, hogy összességében a fehér liszt jobb mint a teljes kiőrlésű lisztek? 

Nem, a finomított liszt (pl. BL55 fehér búzaliszt) általában kevésbé egészséges, mint a teljes kiőrlésű liszt, mert sok értékes tápanyagot elveszítenek a feldolgozás során.

Miért egészségesebb a teljes kiőrlésű liszt?

A teljes kiőrlésű liszt tartalmazza a búzaszem korpa (héj) és csíra részeit is, amelyek:
✅ Több rostot biztosítanak (jobb emésztés, teltségérzet).
✅ Több vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak (B-vitaminok, magnézium, vas).
✅ Alacsonyabb glikémiás indexűek, tehát kevésbé emelik meg a vércukorszintet.

A fehér liszt előnyei és hátrányai

✅ Előnyök:

• Finomabb textúra, könnyebben használható sütéshez.
• Hosszabb eltarthatóság (a csíra eltávolítása miatt).

❌ Hátrányok:

• Kevesebb rost → gyorsabb vércukorszint-emelkedés.
• Kevesebb vitamin és ásványi anyag (pl. a B-vitaminok és magnézium egy része elveszik).
• Nagyobb inzulinreakciót okozhat, ami hosszú távon növelheti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.

Összegzés: melyik a jobb?

➡ Ha az egészség a fő szempont, akkor a teljes kiőrlésű liszt jobb választás.
➡ Ha sütéshez szeretnéd, a fehér liszt jobban működik (de lehet keverni teljes kiőrlésűvel).
➡ Ha aggódsz a növényvédőszer-maradványok miatt, érdemes bio teljes kiőrlésű lisztet keresni.

🔹 Tehát a fehér liszt nem jobb, hanem inkább kevésbé tápláló, viszont sütésnél és eltarthatóságnál előnyösebb lehet.

Növényvédő szerek szempontjából a fehér lisztben kevesebb káros anyag van? 

Elméletileg a finomított fehér lisztben kevesebb növényvédőszer-maradvány lehet, mivel a búzaszem külső részeit (korpa és csíra) eltávolítják az őrlés során. Ezekben a részekben halmozódhatnak fel leginkább a vegyszerek.

DE fontos figyelembe venni néhány dolgot:

1. Az élelmiszerellenőrzés szabályozza a vegyszermaradványokat, így a teljes kiőrlésű lisztekben is csak a határérték alatti mennyiség lehet jelen.
2. A finomított fehér liszt feldolgozása során más problémák merülhetnek fel, pl. vegyszeres fehérítés vagy adalékanyagok hozzáadása.
3. A teljes kiőrlésű lisztek egészségügyi előnyei (rostok, vitaminok, ásványi anyagok) általában ellensúlyozzák ezt a potenciális kockázatot.

Ha a növényvédőszer-maradványok miatt aggódsz, ezek a legjobb megoldások:

✔ Bio liszt választása – A biogazdálkodásban nem használnak szintetikus növényvédő szereket.
✔ Hazai, ellenőrzött forrásból származó termékek vásárlása – A helyi termelők gyakran kevesebb vegyszert használnak.
✔ Lisztváltogatás, változatos étrend – Így csökkentheted az egyetlen forrásból származó potenciális kockázatot. Vásárolj mindig más forrásból és váltogasd a liszteket, rozs, búza stb.

🔹 Tehát a fehér lisztben elméletileg kevesebb növényvédőszer lehet, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy egészségesebb is hisz a feldolgozáskor adhatnak hozzá más vegyszereket.

A fehér lisztek feldolgozása során bizonyos esetekben fehérítőszereket és adalékanyagokat használnak, bár ez országonként és gyártónként eltérő lehet.

Lehetséges fehérítő- és adalékanyagok a fehér lisztben:

1. Fehérítőszerek:

   • Benzoil-peroxid – Egyes országokban használják a liszt színének világosítására. Az EU-ban azonban tiltott.
   • Klóros vegyületek (pl. klór-dioxid) – Korábban alkalmazták, de egészségügyi aggályok miatt sok helyen betiltották.

2. Érlelők, oxidálószerek:

   • Aszkorbinsav (C-vitamin, E300) – Gyakran alkalmazzák a tészta szerkezetének javítására.
   • Ammónium-perszulfát vagy kálium-bromát – Bizonyos országokban használatosak voltak, de a kálium-bromátot például az EU és sok más ország betiltotta rákkeltő hatása miatt.

3. Egyéb adalékanyagok:

   • Enzimek – Például alfa-amiláz vagy xilanáz, amelyeket a sütési tulajdonságok javítására adhatnak a liszthez.
   • Emulgeálószerek – Pl. lecitin, amelyek segítik a tészta megfelelő állagát.

Magyarországon és az EU-ban szabályozás

Az EU-ban szigorúan szabályozzák az élelmiszer-adalékanyagokat, és sok korábban használt fehérítőszert (például a klóros vegyületeket és a kálium-bromátot) betiltották. Az általánosan kapható fehér lisztekben leggyakrabban aszkorbinsavat és enzimeket használnak, de például benzol-peroxid nem engedélyezett.

Nem minden fehér liszt tartalmaz mesterséges fehérítőszereket, de bizonyos adalékanyagokat (pl. aszkorbinsavat, enzimeket) gyakran hozzáadnak a jobb sütési tulajdonságok érdekében. Ha valaki el akarja kerülni ezeket az adalékanyagokat, érdemes bio minősítésű lisztet választani, mivel azoknál az adalékanyag-használat sokkal szigorúbban szabályozott.

 Ha biztosra akarsz menni, a legjobb megoldás a bio teljes kiőrlésű liszt!

Milyen rákkeltő vegyszereket használnak a gabonatermesztésben? 

A gabonatermesztés során alkalmazott növényvédő szerek közül néhányat összefüggésbe hoztak rákkeltő hatásokkal. Az alábbiakban néhány ilyen vegyszert ismertetek:

1. Glifozát: A glifozát egy széles körben használt gyomirtó szer, amelyet a gyomok elpusztítására alkalmaznak a gabonafélék termesztése során. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC) 2015-ben a glifozátot "valószínűleg rákkeltő" anyagnak minősítette az emberek számára.

2. 2,4-D (2,4-diklór-fenoxi-ecetsav): Ez egy másik gyomirtó szer, amelyet gabonafélék, például búza és kukorica termesztésében használnak. Az IARC 2015-ben a 2,4-D-t "lehetséges rákkeltő" anyagnak sorolta be.

3. Klorpirifosz: Ez egy rovarirtó szer, amelyet különböző növények, köztük gabonafélék védelmére használnak. Bár az IARC nem sorolta be rákkeltőként, egyes tanulmányok felvetették, hogy hosszú távú kitettsége növelheti bizonyos ráktípusok kockázatát.

4. Aflatoxin:Bár nem növényvédő szer, hanem egy penészgomba (Aspergillus flavus) által termelt méreganyag, az aflatoxin gyakran szennyezi a gabonaféléket, különösen a kukoricát. Az aflatoxin erősen rákkeltő, különösen a májrák kialakulásában játszik szerepet. A gomba magas páratartalom és hőmérséklet mellett terjed leginkább, a toxintermelést pedig a forró és száraz időjárás fokozza. 

Megjegyzés: A növényvédő szerek alkalmazását szigorúan szabályozzák, és a megengedett maradványszintek rendszeres ellenőrzés alatt állnak. A teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása során a maghéjban esetlegesen felhalmozódó vegyszermaradványok miatt érdemes megbízható forrásból származó, lehetőség szerint biogazdálkodásból származó termékeket választani.

A biogazdálkodásban szigorúan szabályozzák a felhasználható növényvédő szerek és termésnövelő anyagok körét, előnyben részesítve a természetes eredetű és környezetbarát készítményeket. Az ökológiai gazdálkodásban alkalmazható szerek listáját Magyarországon a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) teszi közzé. 

Engedélyezett anyagok a biogazdálkodásban és egészségügyi hatásaik:

Az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett anyagok közé tartoznak például a réz- és kénalapú készítmények, valamint bizonyos növényi kivonatok. Ezeket hagyományosan használják a növényvédelemben, és általában kevésbé toxikusak, mint a szintetikus vegyszerek. Azonban fontos megjegyezni, hogy még a természetes eredetű anyagok is okozhatnak egészségügyi kockázatot, ha nem megfelelően alkalmazzák őket.

• Rézvegyületek: Hatékonyak a gombás betegségek ellen, de felhalmozódhatnak a talajban, és nagy mennyiségben toxikusak lehetnek a talajlakó élőlényekre és az emberre is.

• Kénalapú szerek: Széles körben használják gombaölő szerként, és viszonylag alacsony toxicitásúak az emberre nézve, de bőrirritációt okozhatnak.

A biogazdálkodásban alkalmazott növényvédő szerek és termésnövelő anyagok általában kevésbé károsak az egészségre és a környezetre, mint a hagyományos mezőgazdaságban használt szintetikus vegyszerek. Azonban a természetes eredetű anyagok is okozhatnak egészségügyi kockázatot, ha nem megfelelően alkalmazzák őket. Ezért elengedhetetlen a szerek előírás szerinti használata és a biztonsági előírások betartása.

Számos tanulmány és jelentés foglalkozik a mezőgazdaságban alkalmazott növényvédő szerek élelmiszerekben, különösen a gabonafélékben előforduló maradványaival. Az alábbiakban összefoglalom a legfontosabb megállapításokat:

• Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) jelentése: A 2018-as adatok szerint a vizsgált minták 53%-a nem tartalmazott kimutatható szennyeződést, 45%-ukban kimutatható, de határérték alatti növényvédőszer-maradványok voltak, míg 2%-ukban a megengedett határértéket meghaladó szermaradékot találtak. 

• Többféle szermaradék jelenléte: A minták 27%-ában többféle növényvédőszer-maradványt mutattak ki, ami aggodalomra ad okot a különböző vegyszerek együttes hatása miatt. 

• Magyarországi vizsgálatok: Hazánkban a laboratóriumi vizsgálatok szerint a minták csupán néhány százaléka tartalmazott a határértéket meghaladó növényvédőszer-maradványt. 

Az Európai Unió célkitűzései között szerepel a növényvédő szerek használatának 50%-os csökkentése 2030-ig, valamint az ökológiai termesztés arányának 25%-ra növelése, hogy minimalizálják az egészségügyi és környezeti kockázatokat. 

A növényvédő szerek forgalomba hozatalát és felhasználását szigorú szabályozások keretezik, amelyek meghatározzák a megengedett maradékanyag-határértékeket az élelmiszerekben.

Összegzés:

 
Bár elméletben a teljes kiőrlésű gabonák maghéjában felhalmozódhatnak a termesztés során használt vegyszerek, a jelenlegi kutatások szerint egészségügyi előnyeik messze felülmúlják az esetleges kockázatokat. Magas rost-, vitamin- és ásványianyag-tartalmuk hozzájárul a bélrendszer egészségéhez, csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és bizonyos daganatok kockázatát. Ezzel szemben a fehér liszt tápanyagszegényebb, gyorsabb vércukor-emelkedést okoz, és kevesebb egészségvédő hatással bír és ugyanúgy tartalmazhatnak hozzá adott vegyületeket. Összességében a tudományos bizonyítékok alapján a teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása kedvezőbb az egészséges étrend szempontjából, különösen, ha bio vagy alacsony vegyszertartalmú forrásból származnak.

Források:

Sosem lehetünk elég óvatosak: ezek az élelmiszer-előállítás kritikus pontjai, agrarszektor.hu
Eper, szőlő, bogyós gyümölcsök - ezekben van a legtöbb vegyszerkoktél, tudatosvasarlo.hu
89/2004. (V. 15.) FVM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról, net.jogtar.hu
Gabona, növényvédő szerek listája - wikipedia
Miért NE fogyasszunk teljes kiőrlésű termékeket?, hazitermeszetgyogyasz.hu
Ezért egészségesek a teljes kiőrlésű gabonák, hazipatika.hu
további források: euronews.com, mek.niif.hu, agrarszektor.hu, agroinform.hu, biokontroll.hu, portal.nebih.gov.hu,ec.europa.eu, www.webbeteg.hu,wikipedia, tudásbázis oldal, tudatosvasarlo.hu, net.jogtar.hu

 https://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/20552/teljes-kiorlesu-magvak 

Nyilatkozat:

Ez a bejegyzés kizárólag tájékoztató jellegű, nem helyettesíti az orvosi vagy dietetikus tanácsadást. Kérdés esetén konzultálj szakképzett szakemberrel!

A jelen blogon található tartalmak kizárólag információ tájékoztató és oktatási célokat szolgálnak. Az itt közölt tartalmak saját tapasztalataimon, kutatásaimon és nyilvánosan elérhető szakirodalmi forrásokon alapul, és nem minősül egészségügyinek, dietetikai vagy orvosi tanácsadásnak.

 Jogi nyilatkozat: A weboldalon található cikkek, receptek, szövegek és képek szerzői jogi védelem alatt állnak. Ezeket kizárólag az eredeti URL megjelölésével lehet közösségi oldalakon megosztani. A tartalmak engedély nélküli másolása, módosítása vagy máshol történő közzététele tilos. Minden jog fenntartva. A cikkekben szereplő képek forrása vagy saját fotó (© megjelölés), vagy a Leonardo.ai által generált kép. A szerzői jogok megsértése jogi következményeket vonhat maga után. Amennyiben engedélyt szeretnél kérni a tartalmak felhasználására, kérlek, vedd fel velünk a kapcsolatot a flexiveganbalance@gmail.com címen.